Párizs

Na,hello mindenki!!!!
Bocsi..... :S
Fogadalmaim ugyan nem voltak erre az évre,de ígéretem volt pár,tudom. A legtöbb magamnak,de ha jól emlékszem,Nektek,akik a blogomat olvasgatjátok pontosan egy. Az,hogy kétnaponta írogat majd,biztosítva mindenkit arról,hogy élek,és jól vagyok. Vagy élek,de nem vagyok jól. Mindegy. A lényeg,hogy hetek óta nem sikerült leülnöm a gép elé,és bepötyögnöm a mondataimat,amit el szeretnék Nektek mondani,így ígéretmegtartásból azt hiszem elégtelenre vizsgáztam. És sajnos nem először. Ezt is tudom.
De nem magyarázkodnék most, ha nem muszáj......
Jelentem élek,és jól vagyok. Fáradtan jól. A két legfontosabb dolog ami kitölti az életemet,az a munka és a futás. Vagyis a munka,és a maratonra való felkészülés. És ez most nagyon fárasztó,de nagyon lelkesítő.:))

Pontosan hat hetem van a párizsi futásig,ami értékelhető edzések tekintetében négy-öt hét. Attól függ mennyi idő kell a szervezetemnek a regenerálódáshoz. Persze ezt lövésem sincs honnan fogom megtudni,de majd hátha jönnek a suszter manói aztán megmondják.:)
Otthon sima liba volt az iyesmi. Egy hét bőven elég volt (igen,az az egy hét az,amikor halálra idegesítettem mindenkit a hisztijeimmel),de otthon azon a héten már nem ugráltam a gyerekekkel a suliban az órákon,délutánonként aludtam,ettem rendesen,hét elején még elmentem egy kiadós gyógyvizes fürcsire a dagályba,egyszóval regenerálódtam,ezerrel. Ha ez jól sikerült,azt onnan lehetett tudni,hogy a maraton előtt két nappal már majd' kiugrottam a bőrömböl,hogy futhassak végre.

Na,attól tartok, most ilyen nem lesz. Az étteremben dolgozni kell. Ez fárasztó. Április elsején még rohangálni fogok a tálcákkal (bolond :) Másodikán repülünk. Utazós nap. Nem arról híres,hogy k..va pihentető lenne. Harmadika-negyedike ott van ugyan,de miután Párizs nem az a város amit már ezerszer láttam,nem hinném hogy a szobámban fogok ücsörögni két napig. Ötödikén van a rajt. 8:45-kor. Onnastól már minden mindegy...... :)
De akárhogy is lesz,a legjobb dolog ebben az egész maratonosdiban Andi,Tibi,Norbi és Csaba akik elkísérnek,megnéznek,szurkolnak nekem és valószínüleg viccessé és felejthetetlenné teszik majd számomra ezt a hat napos kiruccanást. Legalábbis nagyon ajánlom nekik!!!!
Szabik kikérve,szállás lefoglalva,repülőjegy megrendelve,minden készen áll a nagy útra,amit mindannyian nagyon várunk már.
Csaba múltkor meló közben megjegyezte,hogy Őt már csak ez élteti. Andi és Tibi böngészik az internetet programokat szervezve (Ők már többszörös visszatérők)
Részemről pedig...... ha jól számolom már csak cirka 250 km-t kell lefutnom addig a tengerparton,azért hogy utána meghalhassak Párizsban...... :))))

Puszi mindenkinek!!!!!! :))))

Jane