London

In medias res:

Londonban nincsenek kukák!! Vagyis vannak,de nem sok. Néha egy-egy üres papírzacskót kilométereken, buszokon, földalattikon keresztül cipelek magammal mire utamba akad végre egy szemetes amibe kidobhatom. Nem értem Én ezt...
Közlekedési lámpák viszont vannak, sok, velük kapcsolatban viszont azt nem értem néha miért, a gyalogosok 90%-a ugyanis piros jelzésen krosszol át az úttesteken. Ennek szerintem két oka lehet. Egy: az ellentétes irányú közlekedés miatt a turistáknak pont elég arra koncentrálniuk, hogy akkor most melyik irányba is nézzenek mielőtt lelépnek a járdáról, nincs idejük közben még a lámpa színét is figyelgetni, kettő: a zöld jelzés itt Londonban általában sehol nem tart tovább 5 másodpercnél. Kvázi, ha nem vagy Usain Bolt esélyed sincs szabályosan közlekedni...
Parkok is vannak. Sok. Nagyon szépek, nagyon renben vannak tartva, és főleg nagyon ki vannak használva. Az ebédszünet a legtöbb angol embernek tényleg azt jelenti, hogy kiülünk a legközelebb eső zöld területre és megesszük a szendvicsünket. Aztán ha van még pár percünk alszunk is egyet úgy öltönyben és nyakkendőben ahogy vagyunk :)) Egy-egy napsütéses munkanap ebédszünetében a legtöbb belvárosi templomkertre kitehetné az éppen ügyeletes plébános a megtelt táblát :))
És színházak is vannak. Nagyon sok. Egy kupacban. A londoni Broadway izgalmas és zsúfolt, főleg esténként mikor az előadások kezdődnek és véget érnek. Soha nem láttam még ennyi embert egy szimpla hétköznap este egy helyen. Főleg azért döbbenet ez mert a darabok nagy részét már évek óta játsszák, az operaház fantomja például 1986 óta tölti meg a Her Majestic's színház nézőterét estéről estére... Mi is voltunk már töltelékek operaház fantomján, és Grease-en is:))
És Londonban vanna látnivalók, na talán ebből van a legtöbb. Megbeszéltem magammal, hogy addig nem költözöm haza amíg nem láttam mindent ami engem érdekel. Most látom csak mekkora fába vágtam a fejszémet. Főleg hogy munka meg edzés mellett az ember nem rohangálhat állandóan amikor van egy kis szabadideje, mert ugye pihenni is kell néha, de pihenni sem jó mindig amikor éppen nincs semmi dolog mert akkor csak feladatok lesznek, élet meg nem. Nehéz megtalálni az egyensúlyt, higgyétek el. De szerencsésnek érzem magam, hogy tudok mit egyensúlyozgatni, és nem a k..va sok munka van csak, vagy éppen a munkanélküliség...
Tegnap volt a London marathon. Megnéztük. Nagy élmény!!!.... de nem volt egyszerű lelkileg. Ugyanis még mindig nem futok. Az edzés az most fitnessterem. Kardiogépekkel, kis erősítéssel, és szaunával. A semminél több, és jó érzés a rendszeresség, a mozgás, meg ahogy összepakolom a cuccaimat reggel, és kiteregetem őket csurom vizesen este amikor hazaérek. Nem futás, de a lábam még mindig fáj, úgyhogy annyira sok választásom nincs.Íme néhány kép, ha valaki már elfelejtette volna hogy nézek ki :))
Puszi mindenkinek!!!!
Jane