Én,meg én,meg Jane

Halihó mindenki!

Üdv. Angliából,egy héttel karácsony,és kicsit több mint két héttel hazainduás előtt:))
Legutóbbi bejegyzésem óta legfontosabb hír,hogy elállt a szél.Már másnap reggelre.Sikerült a rég tervezett futás,két műszak között,és aznap este még Tibi születésnapját is ügyesen megünnepeltük.
Meglepetésbulit terveztünk persze,így pont jól jött hogy átköltöztem,és Tibinek azt mondtuk lakásavató partyra jönnek kilencre.Persze ünnepelt megélt már huszonkilenc évet,nem hülye,és mellesleg én sem voltam csöppet sem feltünő azzal,hogy a kopogásukat meghallva egyből lekapcsoltam idebent a villanyt,ami ajtó előtt állva simán látszik....Ez,valljuk be,nem egy szokványos dolog ha az emberhez megérkeznek a régen várt vendégek...
Gondolkodni viszont nem nagyon volt időm azon lelövöm e a poént idő előtt,vagy sem,miután a torta huszonkilenc gyertyája már csonkig égett,mire ünnepelt végre megtisztelt minket jelenlétével.Az Andi "öt perc múlva ott vagyunk" üzenete,és a kopogás közötti kb. tizenöt (!) percet azzal töltöttem,hogy miután meggyújtottam a gyertyákat,félpercenként ki-be nyitogattam az ablakot.Ki,nehogy füstjelző beriasszon,be,nehogy huzat elfújja lángokat.Rohangáltam fel-alá a lakásban hol vannak már Tibiék,és pár hisztitől mentes józan pillanatomban csináltam egy-két fotót Csabáról és Norbiról tortával a kézben,mondván,nekik is most volt a szülinapjuk nemrég,és nem kaptak tortát,és legalább legyen már egy képük egy szülinapi tortával,és jó poénnak tartották,én meg nem hittem el,de azért megcsináltam fotókat és utána hisztiztem,és rohangáltam tovább......nem csoda,hogy a kopogást meghallva leb..tam a villanyt,kib...tam az ajtót,és csak annyit mondtam Tibinek: Gyere gyorsan!!!! Fújd el a gyertyákat!!!!....Mondjuk ezen szerintem legalább meglepődött:)
Andi még megpróbálkozott elhadarni egy happy birthday to you-t,de már nem volt ideje befejezni,mert gyertyák tényleg csonkig leégve,viaszukkal beterítve az egész (focilabdát ábrázoló!)tortát,az utolsókat rúgták,amikor Tibi végre megszabadította őket szenvedéseiktől.
És hadd ne mondjam,hogy engem is:)))))))))
A nehéz,stresszes kezdetek után,aztán az este iszogatással és nagy röhögésekkel folytatódott,egészen addig amíg valamivel éjfél után a szomszéd át nem dörömbölt a falon.Nagyjából úgy,hogy az majdnem beszakadt.Aztán tíz perc múlva mégegyszer,ezzel sajnos feloszlatva vidám kis társaságunkat....Welcome neked is új szomszéd!....
A kéró egyébként jó,így végre teljesen berendezve meg pláne.Szeretem.Közelebb van a tengerhez mint a másik,legalább ötven méterrel,így reggel hallom a hullámok zaját amikor kinyitom az abakot:))
Az internet viszont nem szuperál valami jól,amióta itt vagyok.Azt hittem ez is a szobacsere rovására írható,de utóbb kiderült,az elmút pár napban egész Butlins internetezni vágyó közönsége szív.Valami gond van a jellel.Én nem tudom.....Elfújta a szél????
Anyway,most jut eszembe,a szülinapi idegbajom is ezzel kezdődött.Miután még mindig csak az otthoni telefonom van,MSN-en meg skype-on kommunikálok Andiékkal,ha éppen mindenki saját odujában tartózkodik.Jól megbeszéltük aznap is,hogy be leszek jelentkezve mindenhová,hogy tudjunk kommunikálni,és tudjam mikor jönnek pontosan.Bejelentkezéssel nem is volt baj,internetkapcsolattal annál inkább.Kicsit idegesítő.....
Pedig épp az elérhetőségi esélyeket megduplázandó vett fel Andi nemrég skype mellett MSN-re is.Tudtam,hogy őt is Jane-ne hívják,vagyis ez az egyik beceneve,de nem tudtam hogy ez a messenger neve is,és valahogy kicsit megzavarodtam a "Jane felvett téged MSN partnerei közé" értesítésen.Kellett pár perc mire leesett,hogy én nem vehettem fel saját magamat.A következő képzavar a chatelésünkkor jelentkezett,mert én MSN-en Erika vagyok (még szerencse),de a Jane mondja,és Erika mondja mondatoknál nagyon oda kellett figyelnem,ki közölte az éppen hirtelen képernyőre kerülő mondatot...Én vagy Jane????
Már majdnem kezdtem megőrülni amikor Andi végre valahogy lilára színezte az ő mondandóját,az én szürke betüimhez képest.Onnastól kezdve nem figyeltem a neveket.Tudtam,hogy a szürke én vagyok,a lila pedig ő:)))))
Szóval nem egyszerű az élet internetországban,azt már csak halkan jegyzem meg,hogy tegnap begörcsölt a nyakam,mire tesómmal írásban lepárbeszédeltem,hogyan fordítsam vissza a képernyőmet vízszintes álapotba,az abnormális,kilencven fokkal elfordult függőleges pozicióból,amit azután vett fel,hogy bekapcsolt állapotban letöröltem a billentyűzetet,mert kicsit poros volt........ki gondolta volna.....
Ezek után ha valaki talál a nyugati aluljáró bazársorán egy pólót "nem vagyok hülye,csak nem értek a számítógéphez" felírattal,nyugodtan megveheti nekem:)))))
A "hülye vagyok,és még a számítógéphez sem értek" megoldással ne is próbálkozzatok!Azt nem veszem fel!!!!!!!:)))))

millió csók!!!! Jane