vasárnap

Jelentem,a piros pipacsok tekintetében,amik immár egy hete ott vírítanak minden tisztességes angol állampolgár kabáthajtókáján,tévedtem.A virágok nem halottak napja miatt kerültek kitűzésre,hanem háborús hősök miatt.Az első világháborút befejező fegyverszünet évfordulója november 11. Az ezt megelőző vasárnap angliában a remembrance day.
A piros pipacs azokat a pipacsokat jelképezi amelyek Flandria búzamezőin nőttek az első világháború idején,ahol katonák ezrei vesztették életüket.
A papír pipacsokat rendszerint a hadseregtől leszerelt férfiak és nők árusítják.
Tegnap éjszaka a bárban pohárszedés közben én is találkoztam egy árussal,de először totál azt hittem ez is csak játék,csak egy jelmez,amolyan virágárus lányka féle.Aztán leesett mi van miután többen is vettek tőle virágokat,és tényleg kifizették.:)
Immáron túl vagyunk Butlins 70-es évek hétvégéjén is.Holnap még megreggeliztetjük ezeket az állatokat,aztán kalap-kabát,mehetnek haza pihenni.Nekem megmondom őszintén kellenne egy hét kipihenni egy iyen hétvégét,ha vendégként csinálnám végig.Mondjuk így staff-ként sem kevés idő....
A mai napom például délig egészen jól alakult.Addig egészen úgy nézett ki mint ahogy egy vasárnapnak ki kell néznie az ember életében.Kialudtam magam,megreggeliztem,aztán lementem a partra sétálni.Nagyon erős volt a szél és hideg,de sütött a nap.A tengernek pedig zavaros,sötét színe volt,de átbukó hullámokat korbácsolt tetejére a szél,amiket nagyon szeretek nézni:))
Aztán visszamásztam a szobámba,átöltöztem és dolgoztam.Egytől-négyig,öttől-nyolcig,majd fél kilenctől-fél tizenegyig.Enni sem nagyon van ideje iyenkor az embernek,még jó hogy Andi főzött nekem fincsi kajcsit:))Nesze neked hetedik nap!!!
De nem panaszkodom,mert ahogy azt már megírtam,lassan eljön a pihenés ideje.Hétközben nem lesznek vendégek.Nem dolgozunk.A héten úgy alakul,hogy csak szo-va lesz nyitva az éttermünk.De én akkor sem dolgozom...
Van ugyanis szabadságom erre az évre,pontosan nyolc nap.Nem akartam kivenni,mert minek,de a vezetők önkényesen kiadták.Oké,kifizetik ezeket a napjaimat,ugyanúgy mintha dolgoznék,de én jobban örültem volna neki ha át lehetett volna vinni őket a jövő évre.Merthát ott lesz ugye a maraton,álmodozom egy hét Francia Alpok síelésről,és hazanézni sem ártana 3-4 havonta egyszer.
Persze nem mondom,hogy idén nem tudok mit kezdeni az ölembe hulott holiday-eimmel.
István vett egy kisbuszt -így majd azzal megyünk haza:))- és most kirándulásokat szervez erre a munkanélküli holtidőre.Stonhenge,Windsor,London és -még nemtom pontosan de majd megkérdezem- az uticéljai,és Hollandiába is tervez egy három napos kiruccanást.....
Hát,én meg mit tehetnék.....Ha már így alakult........:))))
sziasztok!!!! Jane